A gödöllői szecesszió kertje:
Nagy Sándor (1869-1950) művészete

A magyar szecesszió kiemelkedő alkotójának, Nagy Sándornak az életmű kiállításával indul a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény őszi szezonja. „A gödöllői szecesszió kertje” című tárlat a 2015-ös év legkiemelkedőbb történeti-képzőművészeti kiállítása Székesfehérváron.

Az európai mércével mérve is jelentős magyar szecessziós művészet megteremtésében, a Gödöllői művésztelep létrehozásában és fenntartásában Nagy Sándor meghatározó szerepet vállalt.
Változatos, és következetes életművében a festészeti és grafikai alkotások mellett, könyvillusztrációkat; bőrtárgyak, egyházi és világi textilek, ablakfestmények és freskók terveit is megtaláljuk.
A kiállítás címét és részben kiemelt témáját a Deák gyűjteményben őrzött, 1919-ben festett Kertben című kép inspirálta. Így adták – a még nem túl sokak által ismert művésznév mellé – címül: A gödöllői művészet kertje.
A művészetek mellett – száz év távlatából is – külön figyelemre számíthat a Gödöllői művésztelepen az akkor rendkívül modernnek számító életvezetés: rendszeres testedzés, futás, úszás, síelés, a saját kertben termelt zöldségek fogyasztása, a vegetáriánus, vagy reform étkezés, kényelmes ruházat készítése és viselése.
A kiállítandó művek jelentős részét a Gödöllői Városi Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum bocsátotta a Deák gyűjtemény rendelkezésére, de néhány alkotás magángyűjteményből kerül a tárlatra.

Nagy Sándor (Németbánya, 1869. május 18 – Gödöllő, 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. A szecesszió programjának megfelelően a művészet több ágát is művelte. Körösfői-Kriesch Aladárral a gödöllői művésztelep egyik alapítója. A művésztelep az angol Arts and Crafts Movement („művészetek és mesterségek mozgalma”) szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet, amelynek működése a művészetek és a mesterségek tradicionális egységén alapult. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött egyetlen szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni”, s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében.
A Városi Képtárban a Gödöllői Városi Múzeum és más múzeumok anyagából – láthatunk válogatást. Festmények, kárpitok, könyvtervek, grafikák, valamint nagyobb murális munkáit bemutató fotók láthatók.
A tárlat kurátora: Őriné Nagy Cecília művészettörténész.

Megtekinthető: 2015. szeptember 18 – december 20.