Könyvtár

A múzeum könyvtárában történeti, helytörténeti és művészeti vonatkozású könyveket őrzünk. Kiemelkedően fontos értékeket képviselnek a 19. század végéről származó helytörténeti könyvek, illetve a 20. század elejének gödöllői művésztelepéhez köthető kiadványok. Ugyanezen témában igen gazdag szakirodalommal rendelkezünk.

 

Adattár

A múzeum adattárában közel 19 000 dokumentumot őriz. Adattári jelzet alatt a helytörténeti jelentőséggel rendelkező, ám másolatban meglévő iratokat, tanulmányokat, könyveket, cikkeket találjuk.

 

 

Történelmi dokumentumok

előfizetés a honderüreA történelmi dokumentum jelzet (TD) a primer forrásként, eredetiben fennmaradt iratokat őrzi. Ezek a dokumentumok elsősorban a múzeum gyűjteményeihez – helytörténet, gödöllői művésztelep, cserkészmozgalom – kapcsolódnak, de hagyatékként egyéb iratok is megtalálhatók.

 

 

Gödöllői művésztelep gyűjtemény

A Gödöllői Város Múzeum 1977-ben kapott múzeumi besorolást, amelyben a gödöllői művésztelep esetére országos gyűjtőkört határoztak meg.

A művésztelep Gödöllőhöz köthető időszakát 1901 és 1920 közé tesszük. A csoportosuláshoz tartozott az alapító Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Belmonte Leo, Juhász Árpád, Sidló Ferenc, az Undi lányok: Mariska, Carla és Jolán. A gödöllői szövőiskola indulása után Boér Lenke és a Bácskából érkező Frey lányok, Vilma és Rózsa is fontos szerepet töltöttek be a művésztelepen. A későbbi években érkezett Gödöllőre ösztöndíjasként Remsey Jenő testvérével Remsey Zoltánnal és Mihály Rezső, akik szintén a művésztelep tagjai lettek. A Gödöllőn alkotó művészek Magyarországon és külföldön egyaránt kiállítottak, amellyel jelentős ismertségre tettek szert.

A múzeum látja el a Nagy Sándor-ház szakmai felügyeletét is. A 20. század elején Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor által alapított, világszerte ismert gödöllői művésztelep hagyományainak ápolása, emlékanyagának gyűjtése a Gödöllői Városi Múzeum fontos feladata. Az új művészeti alternatívát nyújtó és az életmód területén is reformot hozó művészkolónia Gödöllő egyedülálló értéke, amellyel gazdagítja a nemzeti kulturális örökséget.

Bővebben a gödöllői művésztelepről: Gödöllői művésztelep

 

Juhász Árpád és a gyermekművészet

 

Történelmi tárgyi gyűjtemény

Szatócsbolt„A Gödöllői Városi Múzeum gyűjteményének alapját az a mintegy 100.000 darabból álló történeti tárgyi és dokumentumanyag képezte, amelyet Heltai Miklós és diákjai gyűjtöttek össze körülbelül húsz év alatt. Ezt kiegészítette Polónyi Péter gyűjtése, aki elsősorban a gödöllői művésztelep témakörében képző- és iparművészeti anyaggal gyarapította a gyűjteményt. Varga Kálmán elsősorban a kastélyra koncentrált, az ő vezetése idején a kastély eredeti berendezési darabjait, a dualizmus korának írott és tárgyi emlékeit gyűjtötte a múzeum. A kastélymúzeum létrejötte után a Városi Múzeum nem gyűjtötte tovább a kastéllyal kapcsolatos tárgyi anyagot, hanem a műtárgyvásárlásra fordítható keretösszeget és pályázati pénzeket főként a gödöllői művésztelep alkotásainak megvételére fordította.

Az elmúlt években folyamatosan, szépen gyarapodott a múzeum állománya.  A nagy számú ajándékozott tárgy azt bizonyítja, hogy a múzeumnak jó a kapcsolata a település polgáraival, az emberek bíznak a múzeum értékőrző szerepében.” (G. Merva Mária ny. múzeumigazgató)

 

A Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye

A magyarországi cserkészet rendszerváltozás utáni újjáéledésének fontos állomása volt egy önálló intézmény létrehozása, melynek feladata a cserkészet történetéhez kapcsolódó emlékek gyűjtése volt. A Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye és Könyvtára 1994-ben kezdte meg működését a Tömörkény utcai új székházban. A székházat felújítás miatt 2009-ben bezárták, a gyűjtemény a Gödöllői Városi Múzeumba került, mivel Gödöllő több szálon is kötődött a cserkészethez: a településen került megrendezésre a IV. Jamboree (fiúcserkész világtalálkozó) 1933-ban és az I. Pax Ting (leánycserkész világtalálkozó) 1939-ben.

Bővebben a gyűjteményről: Cserkészgyűjtemény

 

 

Csupor Zoltán Mihály (1919-1995) magángyűjteménye.

Csupor Zoltán Mihály tordasi plébános, szalézi szerzetes hosszú élete folyamán egy több ezer darabból álló művelődéstörténeti gyűjteményt hozott létre, melyet a tordasi templom falához épített kis szobákban és folyosókon tárolt. A gyűjtő és Gödöllő közötti jó kapcsolat eredményeképpen 1987-ben a város életjáradéki szerződést kötött Csupor Zoltánnal, akinek 1995-ben bekövetkezett halála után a Gödöllői Városi Múzeumba került a több ezer darabból álló gyűjtemény. A múzeum helytörténeti állandó kiállításán egy kisebb reprezentatív válogatás látható a gazdag anyagból.

Bővebben a gyűjteményről: Csupor Zoltán Mihály

 

Mária-gyűjtemény.

A gyűjtemény kialakulása Kátai Géza római katolikus plébános nevéhez fűződik, aki a Bács-Kiskun megyei Petőfiszálláson 1981-ben kezdte el az – elsősorban a magyarság Mária-tiszteletének és a népi vallásosság írott és tárgyi emlékeit magában foglaló – emlékanyag gyűjtését. Mikor 1989-ben áthelyezték Gödöllőre, a gyűjteményt Máriabesnyőre hozta, ahol a kolostorba akkor visszatért kapucinus szerzetesekkel érkező Nagy László Tamás rendfőnök gondozásába került. Először a rendház celláiban kerültek bemutatásra a gyűjtemény darabjai, majd ahogy tovább gyarapodott az anyag, a kolostor udvarának a hátsó részén egy önálló Mária Múzeum kialakítása is megtörtént. 2001-ben Nagy László Tamás halála után a gyűjtemény egy részét visszavitték Petőfiszállásra, a másik része a besnyői kolostor egykori szerzetesi celláiba került. Ez utóbbi tárgyegyüttes rendezése és feldolgozása 2008 augusztusára történt meg, mikor a Gödöllői Városi Múzeum muzeológusainak és Kerny Teréz művészettörténész kurátori munkájának köszönhetően új állandó kiállítás nyílt meg. Máriabesnyőn, a kiállítótér kedvezőtlen adottságai miatt 2011-ben a kiállítás lebontásra került és ezt követően került a gyűjtemény a Gödöllői Városi Múzeumba.

 

Ignácz Ferenc magángyűjteménye

Ignácz Ferenc 1990-ben adományozta a Pápua Új-Guineában gyűjtött néprajzi anyagát a Gödöllői Városi Múzeumnak. Vitray Tamás  televíziós felhívása segítségével sikerült hazaszállítani az addig gyűjtött tárgyakat 1995-ben.

Bővebben a gyűjteményről: Ignácz-gyűjtemény