Királyi vonatok

A Királyi Váróból indul a gőzös. Időutazás az 1880-as évekig Ferenc József és Erzsébet királyné fülkéiben. A foglalkozás alapja a Királyi vonatok mesekönyv.

G-kiralyi-varo_OK

 

Szüreti mese

Hol volt, hol nem volt volt két falu. Az egyikben  almát a másikban szőlőt termesztettek.
Történ egyszer, hogy a két falu apraját , nagyját  egymás ellen fordította a nagyravágyás…

Szüreti játék a régmúltból maradt szerszámokkal, eszközökkel.

A népművészet

A népművészet jelképrendszere alapfokon, stilizált állatok, növények felismerése műtárgyakon, szimbolikus jelentésük kitalálása.

Az óra menete

– A gyerekek stilizált állatmotívumokat kapnak, fel kell ismerniük az állatokat, van olyan motívum, amiben több állat is felismerhető. Beszélgetünk arról, hogy mit jelképezhet a medve, kígyó, kakas, nyúl.

– Minden csoport kap virágfotókat és a virágok stilizált képét. Össze kell ezeket párosítani, majd le kell rajzolni a stilizált virágot. Beszélgetünk arról, hogy mit jelképez pl, az ibolya, liliom stb.

– Mintarajzolás/másolás indigón keresztül, majd színezés

– A kiállítótérben a népművészeti motívumok felismerése

Melyik stilizált virág melyik fotóhoz is tartozik Fedezzük fel újból az indigózást Ez a stilizált állat most kakas vagy sárkány

 

Kócos és Copfos

A két kis tündér kalandozása a gödöllői művésztelepen – játék a Tündérkert című múzeumi foglalkoztató könyv alapján (szecessziós műtárgyak motívumainak felismerése a könyv illusztrációin, a művésztelep alkotóinak életmódja).

A foglalkozás lehet sorozatjellegű, akkor három alkalomból áll, és lehet egyetlen alkalom is a múzeumban:

 

Egy alkalomból álló óra menete:

– A művésztelep alkotóihoz köthető képek összerakása

– Az összerakás után a gyerekek feladatlapot kapnak, a kiállítótérben kell kitölteniük. Az osztály egyik fele átmegy a kiállítótérbe, a másik fele a foglalkoztatóban memória-bajnokságon vesz részt. Párosával kapnak egy csomag memóriakártyát, amely, a művésztelep alkotásaiból készült. A verseny kieséses alapon zajlik.

– Amikor a másik csoport befejezte a feladatokat a kiállítótérben, cserélnek. Végül mind a két csoportban lesz egy győztes, akik egymással játszanak.

– A feladatlapokhoz készítettünk megoldó kulcsot, a tanító nénik/bácsi értékelik a megoldásokat. Az öt legjobb tanuló múzeumi kitűzőt kap.

 

A három alkalomból álló foglalkozássorozat menete:

– Első alkalom az iskolában. A mese megismerése beszélgetés a Nagy Sándor házról, vetítéssel. A tündérek kiszínezése, ablakra ragasztható pauszpapíron.

– Második alkalom a múzeumban: A fentebb leírt módon zajlik.

– Harmadik alkalom: A nagy Sándor ház kertjében. Kereső játék, régi gyerekjátékok játszása. Beszélgetés a művésztelep alkotóinak életmódjáról.

 

A család régen és ma

Hogyan éltek a különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok a Grassalkovichok korában, a 20. század elején és hogyan élnek ma?

– A csoportok összekevert képdarabokat kapnak, ezek négy családot – főnemesi, polgári, paraszti, mai – ábrázolnak

– Ha kirakták a képeket, megállapítjuk, mikor és hogyan élhettek

– A családokhoz társítjuk azokat a szobabelsőket, amelyekben lakhattak

– A múzeum műtárgyai közül kiválogatjuk, amiket valamelyik család használhatott (ezeket a gyerekek meg is foghatják, megtapogathatják)

– A kiállítótéri enteriőröket is tásítjuk a családokhoz.

Melyik családé lehetett ez a tárgy Vajon melyik család gyerekei használtak palatáblát Párosítjuk a családok képét a helyiségek képével

Frizuradivat

A fodrászműhely enteriőrhöz kapcsolódóan, megvizsgáljuk a különböző korok hajviseletét, és ehhez kapcsolódóan a különböző társadalmi rétegek életmódját.

– Vetítés a múzeumi foglalkoztató teremben, az egyes korszakok jellegzetes hajviseleteinek bemutatása (PPT-n)

– Feladat megoldása: Időszalagon elhelyezett férfiakat/nőket társítani a párjukkal

– A borbélyműhely megtekintése, műtárgyak bemutatása közelről

Hova is helyezzem ezt a frizurát az időszalagon

Mesterségek

A kismesterségek bemutatása játékos formában

– Körbeszélgetés: Ki mi szeretne lenni? Hogyan tanulhatja meg azt a foglalkozást, amelyiket választ?

– Tanári magyarázat arról, hogyan történt mindez 200 évvel ezelőtt

– Inasok lesznek a gyerekek, akik egy-egy mesternél tanulhatnak

– Cipész, kovács, mézeskalácsos, pék, mészáros, kalapos mesterség szerszámainak bemutatása, dramatikus elemekkel

Hogy működik a guzsaly Milyen eszközökkel dolgozik a cipész és a kovács

A MI ”kis” VÁROSUNK

Helytörténeti múzeumpedagógiai óra óvodásoknak és kisiskolásoknak

Gödöllő nevezetességeit megjelenítő óriás puzzle kirakásának

segítségével ismerkedünk városunk történelmével. Bekukucskálunk

templomainkba, a városházára, a Kastélyba. Kinyomozzuk, hogy mi

történt régen a testőrlaktanyában és a tűztoronyban, és hogy kiket

ábrázolnak szobraink. Fény derül arra is, hogy melyik épület a

legöregebb Gödöllőn.

UNADJUSTEDNONRAW_thumb_afd

Gödöllő a nyaralóhely-helytörténeti óra

Új foglalkozás!

Miért tartjuk 1867-1945 közötti időszakban Gödöllőt kedvelt nyaralóhelynek is?

Erre a kérdésre ad választ a Gödöllői Városi Múzeum időszaki kiállítása és a hozzá kapcsolódó múzeumpedagógiai óra. A foglalkozás alatt a tanulók a kiállított műtárgyakról készült, felnagyított képrészleteket kutatva ismerkedhetnek meg Gödöllő történetével. Megláthatják, hogyan alakította az itt lakók életét Erzsébet királyné és Ferenc József gyakori itt tartózkodása.

Jelentkezés és további információ:

Kovács Noémi
múzeumpedagógus — museum educator

Tel.: +20 269-2007
Fax: +36 28 422-003
E-mail: k.noemi.muzeum@gmail.com