A múzeum nyitva tartása: 10:00-16:00 óráig. Szerdától vasárnapig.

Juhász Árpád (1863–1914) emlékkiállítás

A kiállítás megtekinthető:
2015. május 18-ig, minden szerdán 10.00 – 16.00 óráig és minden szombat vasárnap 14.00 órától 18.00 óráig,
illetve előzetes bejelentkezés alapján, más napokon is munkaidőben, 9.00 és 15.00 óra között
GIM-Ház (Gödöllői Iparművészeti Műhely Alkotóháza)
Gödöllő, Körösfői utca 15-17., telefon/fax: 28-419-660
e-mail: gimhaz@invitel.hu
www.gimhaz.hu

A JUHÁSZ ÁRPÁD KIÁLLÍTÁS KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMJAI

Kurátori tárlatvezetések:
március 17. kedd 10.00 óra
április 12. vasárnap 15.00 óra
április 23. csütörtök 10.00 óra
május 9. szombat 15.00 óra
május 18. hétfő 14.00 óra

Gyermekfoglalkozások Szabó Emma Zsófia művészettörténész és Badinszky Katalin dekoratőr vezetésével:
március 29. vasárnap 15.00 óra
április 19. vasárnap 15.00 óra

Katona Edit néprajzkutató (Néprajzi Múzeum) előadása:
Népi hímzések és viseletek Juhász Árpád gyűjtései alapján
április 29. szerda 16 óra

Finisszázs – Múzeumi Világnap, május 18. hétfő
13.30: Múzeumi Sajtókávéház
14.00: kurátori tárlatvezetés
15.00-16.00: a Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium népviselet bemutatója (Matyó menyasszony és vőlegény, Csömöri menyasszony)

  • 2015.03.14. - 2015.05.18.

Juhász Árpádot a gödöllői művésztelep alapító tagjaként tartjuk számon, Nagy Sándor és Körösfői-Kriesch Aladár mellett. Születésének 150. és halálának 100. évfordulója alkalmából elérkezett az idő, hogy megismertessük személyét és művészetét a kiállítás-látogató közönséggel. Juhász Árpád festőművész a gödöllői művésztelep meghatározó tagja, a művészek életfilozófiájának valódi megélője. A gödöllői művészteleppel foglalkozó valamennyi szakirodalomban olvashatunk róla, a csoport bemutatásánál az ő munkái is szerepelnek. Művészetéről megemlékeznek mind a vajdasági művészettel, mind pedig a gödöllői művészteleppel kapcsolatos konferenciákon, kiállításokon. Juhász Árpád a vajdasági Zomborban nőtt fel, gyönyörű szűröket készítő kézműves, magyar szabó, azaz szűrszabó gyermekeként. Családjára mindig szeretettel utalt. Művészi tehetsége már fiatal éveiben megmutatkozott. Érettségi után azonnal felvételt nyert a Mintarajziskolába, amelynek elvégzését egy zombori ösztöndíj segítette. Tanulmányait 1894-től 1896-ig Lotz Károly mesteriskolájában folytathatta, itt ismerkedett meg Körösfői-Kriesch Aladárral. Grafikáin a könnyed vonalkezelés, a téma pillanatok alatt való értelmezése és átadása tükröződik. Küldetésszerűen végzett feladatot vállalt magára a huszadik század elején abban az országos szintű, Malonyay Dezső nevéhez kapcsolt programban, amely a magyar nép még fellelhető kincseinek összegyűjtését tűzte ki céljául. Valósághű rajzain felfedezhetjük magát a művészt is. Juhász Árpád rendkívüli szorgalommal és odaadással ábrázolta az embert, a férfit, a nőt és a gyermeket, és minden, ember alkotta és természeti elemet. Fiatal éveiben, illetve a gyűjtőutakon járva, kisméretű olajképeket is készített, amelyeken a napsütötte búzatáblák izzásának ábrázolásában, a mezőn ebédelő parasztok és a zombori piac virágárusainak megjelenítésében megismerhetjük festői énjét. A művésztárs és barát Nagy Sándor így emlékszik vissza a korán meghalt Juhász Árpádra: „Nem hiszem, hogy becsületesebb magyar nadrágot magyar csizmába húzott valaha valaki, de volt abban a nadrágban még becsületesebb, maga a gazda, Juhibá. Ám ez a fogalom teljes értékét elveszítette s így veszítettük el Juhibát is, időnek előtte. (…) Igazi csodálattal s áhítattal tudott elmerülni munkáiban. Mi pedig szerettük őt igazán és őszintén és kivétel nélkül.” Juhász Árpád életét és művészetét megismerve méltán emlékezhetünk meg róla a huszadik század eleji magyar művészet jeles alkotói között.

Őriné Nagy Cecília
művészettörténész
a kiállítás kurátora