A Gödöllői Városi Múzeum, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke és Budapest Főváros Levéltára szeretettel meghívja mindazon érdeklődőket, akik új nézőpontból ismerkednének Ybl Miklós szellemi örökségével.
A kiállítás megtekinthető szeptember 6-ig.
A 2014. évi Ybl-bicentenáriumi év keretében az Ybl Miklós tervhagyatékát (több mint 6000 terv) őrző Budapest Főváros Levéltára két, Ybl Miklós életművét feldolgozó kiállítás megrendezésében vett részt. A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara a Budapest Fővárosi Levéltárral együttműködésben hallgatói makettek bemutatásával emlékezett meg a mester születésének 200. évfordulójáról 2014. október 28-ától a Nemzeti Múzeum rotunda termében volt látható az a kiállítás, amelyen több mint hetven hallgató csoportosan vagy egyénileg készített építészeti makettjét tekinthették meg az érdeklődők. A másik kiállítás megrendezésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékével közösen Budapest Főváros Levéltárában került sor. A makettkiállítás, illetve az „Ybl-házsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig” című kiállítás egy része most a Gödöllői Városi Múzeumba érkezett.
A makettek mellett a mesterképzésben résztvevő fiatal építészek virtuális Ybl-épület modelljei, a belváros „Ybl-térképe” és sok érdekes információ várja majd a látogatókat. Az Ybl-év keretében számos rendezvényen, kiállításon ismerkedhetett meg az érdeklődők széles köre az építőmester munkásságával. E tárlat egyik különlegessége, hogy Ybl szakrális épületei, kastélyai, palotái és középületei mellett korabeli szerkezeti részletek is megelevenednek az aprólékos gonddal készített hallgatói munkákon. A modelleket így tematizálva három, nagyméretű installáció rejti, amelyek szabadon körüljárhatóak. Fóliázott grafitszürke felületükön olvashatók a makettekhez kapcsolódó fontos információk és érdekességek. A megvilágított kiállítási tárgyakat egymás felett két polcon, kis betekintő nyílásokon keresztül láthatja a közönség, egyszerre meglepő közelségbe kerülve a modellekhez. Ez az elrendezés egészen különleges perspektívában mutatja be az épületeket, tudatosan nem az egészre, hanem a részletek összhangjára fókuszálva. A látogató így több nézőpontból vizsgálhat egy-egy alkotást, olyan részleteket felfedezve, ami a pusztán távolról szemléléskor figyelmen kívül maradna.
A Budapest Főváros Levéltára épületében felállított másik kiállítás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékével közösen készült. A kiállítás kurátorai, Hidvégi Violetta, Marótzy Katalin és a kiállítás tervezője, Halmos Balázs az Ybl-életmű egy részének különleges feldolgozására vállalkoztak. Budapest lenyűgöző historizáló építészeti világából egy városrész –Ybl kései lakhelyének környezete – fejlődésébe ágyazva mutatják be a mester kiválasztott alkotásait. A mai Kálvin tér – az egykori Kecskeméti kapu és a környező városfal, illetve az arra fűződő új utcák – a terjeszkedő város, a kialakuló Józsefváros arculatváltozásának fontos 19. századi területe. Az Unger-háztól a Dlauchy-házig és a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti palotanegyedig terjedő terület rendkívül gazdag építészeti anyagában a feladatok nagy változatossága figyelhető meg: az egyszerű városi kisarchitektúra (Danubius-kút) a hagyományosnak mondható, de megújított palota-bérház-, üzletház típusok mellett lovarda, tornacsarnok, képviselőház és parlamenti ülésterem – kellően bizonyítva Ybl nagyszerű tervezői vénáját. A választott terület kiválóan alkalmas arra is, hogy bemutassa Ybl stílusának változását a romantikus formálástól a francia és reneszánszon át az itáliai ihletésű neoreneszánsz életerőt sugárzó világáig. Alkalmas arra, hogy bemutassa a hagyományos városi palotaépület használatának differenciálódását, a korszerű szerkezetek alkalmazását, a harmonikus arányokon belül maradó léptékváltást.
A kiállítás új metodikai eleme, újdonsága a kontextusba helyezés, amellyel a bemutatott emlékeket koherens térbeli, morfológiai és kronológiai rendszerben is összegzi. Ezáltal a legszélesebb közönség számára teszi könnyebben befogadhatóvá és értelmezhetővé az anyagot. A bemutatásra szánt Ybl-épületek kapcsán ennek különös jelentősége van, mert új szemléletet, új kutatási irányokat nyit fel, és a mai széttagolt műemlékvédelmi szervezetben a helyét kereső, vagy a helyéért küzdő műemlékvédelmi háttérkutatások számára is fontos új nézőpontokkal szolgál. A II. világháborúban jelentős pusztulásnak kitett terület műemléki értékelése és az akkor meghozott súlyos döntések alapvetően befolyásolták Ybl épületeinek sorsát, és szolgálnak tanulságul – hasonló döntések hibáinak elkerülésére.
