A gödöllői művésztelep jeles alapító tagjáról, Nagy Sándorról és feleségéről Kriesch Lauráról sok minden eszünkbe juthat művészetük és életvitelük kapcsán. A világ legelterjedtebb ifjúságnevelő mozgalma, a cserkészet azonban biztosan nem az első gondolatunk lenne.

Hazánkban 1910-ben Králik László tanár írásaként, gimnáziumi értesítőben jelent meg a két évvel korábban Angliában alapított cserkészet ismertetése. Ez az iskolai kiadvány közvetítette először a cserkészet alapelveit, eszmeiségét. A nagy háború kitöréséig néhány csapat alakult a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban, elsősorban a jó nevű középiskolák diákjaihoz, tanáraihoz kapcsolódóan. 1912-ben például a Budapesti Kegyesrendi Gimnáziumban alakult csapat, parancsnokuk Sík Sándor osztályfőnököt lett. A Magyar Cserkész Szövetség is ebben az esztendőben alakult.

Özvegy Báthory Nándorné Tündérvilág a Városligetben című ifjúsági regénye a legkorábbi forrásunk, mely bizonyítja, hogy Nagy Sándor tulajdonképp a kezdeti próbálkozásoktól figyelemmel kísérhette a cserkészet hazai sorsát. A regény történetét ugyanis a festőművésznek és feleségének rajzai díszítik. Főhősei Almai Ferkó piarista cserkész és a Tündérvilágban élő Piringó Palkó. Megismerkedésüket és barátságukat meséli el a könyv, miközben fel-felbukkan a cserkészetre történő néhány utalás, sőt egy fejezet „Cserkészdolgok” címmel a fiúk iskolai és cserkészéletének fő tevékenységeit mutatja be. A mű és illusztrációi az 1913–1914. esztendőkben készültek el, mivel 1914-ben jelentették meg a könyvet. A rajzok között felbukkan a cserkészruhás Ferkó, külön láthatjuk a felszerelés darabjait, a cserkészek táboráról pedig egész oldalas illusztráció készült. Ez azért lényeges, mert akkor még nem létezett a Cserkészbolt, ahol minden kelléket be lehetett szerezni. Egy-egy sportbolt árult kalapot, nyakkendőt, inget, sípot, hátizsákot vagy külföldi út során vásárolták meg cserkészkedés jellegzetes viseleti darabjait a lelkes fiatalok. Kevés cserkésznek volt teljes felszerelése.

Nagy Sándorék pontosan ábrázolták ezeket a kellékeket, tehát ismerték a kialakuló mozgalom néhány képviselőjét. Sík Sándort, a budapesti piarista csapat vezetőjét biztosan. Az illusztációk elkészítése, az 1915. évi szentjakabi cserkésztábor meglátogatása a művészházaspár cserkészet iránti érdeklődését, annak támogatását is jelentette. A későbbi évtizedek történései is ezt bizonyítják.

Czeglédi Noémi