A trianoni határmódosítások következtében hazánkon kívül rekedt és a premontreiektől elvett kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumok pótlására Gödöllőn felépült a Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziuma. Itt 1924-ben megkezdődött az oktatás és az 1924–1925-i tanévben megalakult az iskola cserkészcsapata, a 44. számú Rákóczi csapat. Bejáró és bentlakó diákok egyaránt tanultak a

A Gödöllői Járási Közművelődési Egyesület 1924-ben alakult Gödöllőn. Célja a helyi és a környék értelmiségi, művelt középrétegének – korabeli kifejezéssel élve „intelligenciájának” – összefogása volt. Az egyesület elnökének Nagy Sándor festőművészt választották. Legnagyobb rendezvényükként az 1926-os – tíz gödöllői helyszínen megrendezett – kulturális, gazdasági, ipari kiállítást és vásárt tartjuk számon.

A hivatalos, szárazbélyegzővel és fejléccel ellátott levélpapíron Ripka Ferenc sorai olvashatók. A gyárigazgató neve ismerős a városunk története és Erzsébet királyné iránt érdeklődőknek. Legismertebb műve Gödöllő a királyi család otthona címmel jelent meg 1896-ban. A nagy érdeklődésre való tekintettel múzeumunk reprint kiadványként meg is jelentette. Fiatal korában Ripka a gödöllői

A Bécsben kelt levél írója a gödöllői uradalom ügyvédje, akit a birtok akkori tulajdonosa, báró Sina György más tisztviselőkkel együtt magához rendelt december 25-re. Az üzenet sorai az utazás, a bécsi karácsonyi hangulat és a hivatalos teendők mellett bepillantást engednek gödöllői történésekbe, valamint a magánember érzelemvilágába. A családi levelezés megmaradt

1933. augusztus 2–15. között ötvennégy nemzet cserkészei táboroztak a 4. Jamboree (cserkész világtalálkozó) alkalmával Gödöllőn. A résztvevők száma a küldöttségi tagokkal, a Nemzetközi Iroda képviselőivel, a vendég- és a segédtábor lakóival együtt 26 231 fő volt. Rajtuk kívül naponta körülbelül 30–50 000 látogató járt a jamboree és a város területén.

Ismét beköszöntött a báli szezon. Az idei évben ugyan nagy valószínűséggel bálok nem lesznek, ez mégis egy fontos időszak. Az volt elődeink idején is. A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tartó hetei a szórakozásról, vigasságokról szóltak. Magyarországon a 15. században már biztosan tartottak jelmezes, álarcos felvonulásokat, dramatikus játékokat. A nemesség és polgárság

A képes levelezőlap 1878-tól számít hivatalos postai küldeménynek. Hazánkban a milleniumi sorozattal indult hódító útjára. Mivel kiadásuk összefonódott a fotózás történetével, sok fényképész kiadóként is működött. A két világháború között országos kiadók jelentek meg. E képeslap gyártója az egyik neves – Monostory György által alapított – cég volt. A szabadidős

A fényképek, az írásos dokumentumokhoz hasonlóan megőrzik a múlt egy-egy pillanatát. Ez a fotó Gödöllőn készült, ami a hátoldalon lévő írásból derül ki számunkra. Az 1929-ben végző osztály szerepel a képen. A háttérben látszó boltív jelzi, hogy a kép a mai városi múzeum és piac közös udvarán készült. Állításunkat megerősíti,

Gödöllői Városi Múzeum Fotótárában az iskolai csoportképek között található egy különleges fotó. Nem tablókép, sem beállított osztálykép. Két diakonissza nővér vezetésével leányok mosnak az udvaron. A diakonisszák – az 1903-ban alapított Philadelphia Szövetség nővérei – Gödöllőn is munkába álltak. Református Leányárvaházat alapítottak 1922-ben. A Kossuth Lajos utcában, a 8. számú

160 éve, 1861. február 22-én született Ambrus Zoltán író, kritikus, színházigazgató. E fényképpel emlékezünk róla. A kép nem a hírességet, az alkotóművészt, hanem az apát és nagyapát örökítette meg gödöllői házuk udvarán az 1920-as évek végén. Középen ül maga Ambrus Zoltán, ölében unokájával, Fallenbüchl Zoltánnal. Két oldalt pedig a gyermek