Ismét beköszöntött a báli szezon. Az idei évben ugyan nagy valószínűséggel bálok nem lesznek, ez mégis egy fontos időszak. Az volt elődeink idején is.
A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tartó hetei a szórakozásról, vigasságokról szóltak.

Magyarországon a 15. században már biztosan tartottak jelmezes, álarcos felvonulásokat, dramatikus játékokat. A nemesség és polgárság körében rendezett farsangi báloknak több típusa is kialakult az idők folyamán. Az álarcos bálok megtartását uralkodói engedélyhez kötötték. A 20. században más széles rétegek vettek részt különböző farsangi bálokon. Természetesen mindenki a saját társadalmi rétegéhez kötődő mulatságot látogatott.

Gödöllő színes társadalma számos rendezvényt hívott életre ebben az időszakban, melyekről a múzeumban őrzött meghívók, újságcikkek és más dokumentumok tanúskodnak.

A Gödöllői Járási Méhész Egyesület 1927 februárjában rendezett jelmezes táncestélyének a szórólapja található gyűjteményünkben. Az egyesület 1919-ben alakult, Hegedűs Aladár (lásd korábbi bejegyzéseinket!) a második elnöke volt. Gödöllőn több egyesület is működött ebben az időszakban, élénk szakmai, társadalmi életet biztosítva a közösségnek.

Az est programjának összeállítása jellemző erre a korszakra: nyitó beszéd, (tudományos) felolvasás, szavalat, egy kis színdarab. Farsangi bál esetén nem maradhatott el a tombola, a jelmezek bemutatása és a díjazás sem. Mennyire hasonló az általunk ismert és megtapasztalt iskolai jelmezbálokhoz!
Közel száz év távlatából is gratulálunk az első helyezettnek. Biztosan nagyon finom volt a mézes tortája!

Czeglédi Noémi