A gödöllői uradalom földesura 1809-ben Grassalkovich III. Antal volt. Birtokáról térképek készültek ebben az esztendőben, amiket feltehetően Benyovszky Imre hercegi uradalmi mérnök, földmérő rajzolt. Ezekből csupán néhány darab maradt fenn, amiket múzeumunk őriz. Pazsak és Boncsok dűlők (ma) ekkor szőlőparcellákra voltak osztva, amiket nyugatról a Szadára vezető út, északról Szada

Az „Üzenet a múltból” sorozatunkat azért hoztuk létre, hogy a papíralapú műtárgyainkra, azaz a múlt írásos dokumentumaira felhívjuk a figyelmet. A képeslapok és fotók bizonyítják, hogy a betűk mellett a képek is számos fontos adatot őriznek meg számunkra. A képzőművészeti alkotásokkal sincs másképp. Nemcsak érzéseket, hangulatot, korstílust és ízlést közvetítenek

Tisztelt Megemlékezők! Kedves gödöllőiek! Városunk mindig büszke volt az 1848/49. évi forradalom és szabadságharchoz való kötődésére. 15 esztendeje rendezték meg az első fáklyás felvonulást a Török Ignác Gimnázium vezetésével, újabb ’48-as hagyományt teremtve a településen.A közös ünneplésre már nem csak 15-én volt lehetőség. A megemlékezés idén is napokkal ezelőtt kezdetét

A gödöllői művésztelep jeles alapító tagjáról, Nagy Sándorról és feleségéről Kriesch Lauráról sok minden eszünkbe juthat művészetük és életvitelük kapcsán. A világ legelterjedtebb ifjúságnevelő mozgalma, a cserkészet azonban biztosan nem az első gondolatunk lenne. Hazánkban 1910-ben Králik László tanár írásaként, gimnáziumi értesítőben jelent meg a két évvel korábban Angliában alapított

Beleházi Bartal János jogász gyakornokot 1843. június 15-i dátummal Lónyai János zárgondnok alügyvédnek nevezte ki özvegy Grassalkovich hercegné gödöllői-hatvani uradalmába. A jó fizetéssel járó biztos állás lehetővé tette számára a családalapítást. Az ügyvéd még ebben az esztendőben, több évi udvarlás után nőül vette jegyesét, Alsópásztory Komáromy Annát. Ebből az időszakból

Máriabesnyőről, a templomról és közvetlen környezetéről többféle képeslapot lehetett vásárolni a két világháború közötti időszakban, mivel a híres kegyhely a Gödöllőn nyaralók és az oda kirándulók egyik kedvelt úti célja volt. A templom látogatottságát nagyban növelte a búcsúk alkalmával oda érkező hívek több ezres száma. Húsvétra készülődve a konventkeresztet ábrázoló

Grassalkovich I. Antal 1762-ben kapta meg Mária Teréziától a pallosjogot, azaz a tejhatalmú földesúri bíráskodás jogát a birtokain élő jobbágyok és az ott elfogott bűnözők felett. A kiváltság értelmében joga volt kínvallatást alkalmazni – ezt 1776-ban törölték el –, illetve halálos ítéletet kiszabni és végrehajtani. Az ítélkezés a földesúr bíróságán,