A múzeum nyitva tartása: 10:00-16:00 óráig. Szerdától vasárnapig.

Úriszéki jegyzőkönyv (részlet), 1830

Grassalkovich I. Antal 1762-ben kapta meg Mária Teréziától a pallosjogot, azaz a tejhatalmú földesúri bíráskodás jogát a birtokain élő jobbágyok és az ott elfogott bűnözők felett. A kiváltság értelmében joga volt kínvallatást alkalmazni – ezt 1776-ban törölték el –, illetve halálos ítéletet kiszabni és végrehajtani. Az ítélkezés a földesúr bíróságán, az úriszéken zajlott, amit általában évente két alkalommal tartottak. A 18. században a nagybirtokosok személyesen már nem vettek részt bíróság munkájában, a bírói testület végezte azt.
A kiválasztott jegyzőkönyv részlet az 1830. évi Boldogasszony havában (januárban), Gödöllő mezővárosában tartott úriszéki jegyzőkönyv első lapja. Az időpont és a széktartás helye mellett a testület tagjait és a tárgyalt pertípusokat is megismerhetjük a nyitó bekezdésből. A bíróság összetétele minden birtokon hasonlóképp állt össze. A meghívott elnök egy táblabíró, jelen esetben Kovatsóczy László. A jegyző az uradalom ügyésze, Budafalvi Vermes Mihály. Az ún. meghívott közbírák voltak a tanácskozó tagok. Ők a birtok tisztjei közül kerültek ki, számuk a tárgyalt esetek számától függően változhatott. Ezen az úriszéken öt főt jelölt ki az uradalom irányító testülete, a tisztikar saját tagjai közül: Andrássy Mihály praefectust, Berecz Mihály fő-, Kárász György alszámvevőt, Fássy László tiszttartót és Kontsér János számtartót. A törvény szerint a vármegye képviselője – a (fő)szolgabíró és esküdtje – tette hitelessé a bíróság működését. Ítélethozatalkor az elnöknek, a jegyzőnek, a tanácsadó tagoknak és a vármegyének egyaránt egy szavazata volt.
A „főbenjáró” perek a bűnügyeket jelentették. A polgári perek keretében a jobbágyok örökösödési és adóssági, a censurális perek esetén pedig az uradalom ellen elkövetett gazdasági ügyeket tárgyalták. Ez lehetett például falopás, tiltott területen való legeltetés, stb.
Az úriszék idejének, helyének és a testület tagjainak ismertetése után a jegyzőkönyv számozott sorrendben a tárgyalt pereket foglalja össze. Az oszlopos elrendezésben a bal oldalon a vádat ismertetik, a jobb oldalon a meghozott ítéletet rögzítették. A perekből és az ítéletekből más alkalommal válogatunk a kedves olvasónak.
Czeglédi Noémi