BMX pálya Gödöllőn a rendszerváltás hajnalán

A BMX elnevezés a Bicycle Moto-Cross rövidítéséből alakult ki, mely a bicikli és a motor kereszteződését jelenti. Az elnevezés utal a motokrossz alapjaira épülő, 20” kerekeket használó jármű sportban betöltött szerepére. Az 1960-as években alakult ki a BMX-ezés legősibb formája, ahol olyan fiatalok versenyeztek, akik a krosszmotorokat nem engedhették meg maguknak, vagy túl fiatalok voltak a motorozáshoz. Ezek a biciklik alkalmasak voltak arra, hogy a tereppályákon versenyezhessenek vele. A pályák általában 300-400 méter hosszúak voltak, különböző akadályokkal, ugratókkal éles kanyarokkal nehezítve. A kanyarok a nagyobb sebesség megtartása érdekében döntöttek voltak, az ugratók általában 5-6 méter hosszúságúak. A startvonal mentén 8 versenyző állt fel egyszerre a rajtdombon, majd egy kis kapu nyitása után egyszerre indultak el a pályán őrült tempóban. Az ütközések és balesetek gyakoriak voltak, ezért védőfelszerelést hordtak a versenyzők. A leggyorsabb versenyzők akár az 50 km/órás sebességet is elérhették. A BMX biciklik népszerűségéhez nagyban hozzájárult az „E.T. a földönkívüli” című film bemutatása 1982-ben és a „BMX banditák” 1983-ban.

Európában az 1980-as évek elején jelent meg nagyobb súllyal a sportág. Magyarországon 1988-ban alakult meg az első hivatalos BMX krossz egyesület Veszprémben. 1987-ben már a Pest Megyei Hírlapban is cikkeztek a bicikliről:

„Legalább húszcolos kerékátmérő, masszív váz, szabadon futó hajtómű — mi az? Természetesen egy BMX kerékpár. De ilyet még költői kérdésként is csak a világtól teljesen elrugaszkodott, remeteéletet élő, visszahúzódott valaki tehet fel, hiszen manapság erről harsog a világ. S ha nem is az egész, de a játszótereké az biztos, hiszen napjainkban ez a legnagyobb sláger. Ahogy zenében a Modern Talking, cipőben a Nike, sportszerkóban az Adidas — bringában a BMX. Családok verik magukat már-már felelőtlen kiadásokba, csakhogy a szomorú szemű gyermeknek BMX kerékpárja legyen.” (Pest Megyei Hírlap 1987. április 25.)

A biciklik ára akkor is borsos volt. Egy jó bicikli, melyet Ausztriából hoztak be az országba akár 10.000 schilinget is érhetett, amely akkor több mint 37.000 Ft-ot jelentett. De a hazai gyártású Csepel bringa sem volt olcsó, ezeket 3000-4000 forintért lehetett megkapni. Ekkor ez a havi átlagfizetés felét jelentette.

Gödöllőn a BMX pálya építésének az ötlete 1987 júliusában vetődött föl először, mikor gödöllői iskolás gyerekek a művelődési házban BMX klub szervezésébe fogtak. A két iskolás az Erkel Ferenc Általános Iskola tanulója volt név szerint Besenyei Adrián és Botlik Balázs. Gödöllőn ekkor már több mint 50 gyermek birtokában volt ilyen típusú kerékpár. Varga Kálmán a művelődési ház akkori igazgatóhelyettese karolta föl a kezdeményezést. Egyeztetéseket kezdeményezett az érintett szervekkel és az ötlet más segítőivel. Egy BMX pálya tervezésébe kezdtek. A pálya helyszínéül az Alsóparkban az akkori Stromfeld ma Palotakert lakótelep szélén az óvoda és a buszpályaudvar közti területen jelölték ki. A pályát Pirk Ambrus kerttervező mérnök egy szabadidős park részeként képzelte el. A terveket a helyszínhez kellett igazítani, melynek munkálatait Nagy Gábor a gödöllői VGV építészmérnöke készítette. Sokan jó lehetőséget láttak a kezdeményezésben, hogy a fiatalok értelmesen és egészségesen töltsék el a szabadidejüket, így egy új színfolttal is gazdagodhat a város. A pálya elkészítésében és felszerelésében számtalan intézmény és magánszemély társadalmi munkában vett részt, többek közt: „Magyar Autóklub BMX szakosztálya: a XI. kerületi Szerpentin kerékpárosklub, a városi rendőrkapitányság közlekedésbiztonsági tanácsa, a városi tanács műszaki osztálya, a Duna Volán gödöllői üzemegysége, a Ganz Árammérőgyár és Pecze Gábor szitanyomó (ő a zászlókat, mezeket készíti).” (Pest Megyei Hírlap 1987. július 27.) A pályát a szabályoknak megfelelően 300 méter hosszúságúra tervezték, így az A kategóriás besorolású lett, melyen akár nemzetközi versenyek is lebonyolíthatók voltak.  Ez lett volna akkor az ország 3. ilyen típusú BMX pályája. A tervek szerint maga a beruházás több millió Ft-ba került, így a megvalósítását évek hosszú sora alatt, jelentős mértékben társadalmi és közösségi munkában képzelték el. 1987-re a földmunkák és a pálya elkészítését tűzték ki célul, a kiszolgáló létesítményeket pedig a későbbiekben szerették volna megvalósítani. Az első versenyt már 1987 szeptemberében tervezték lebonyolítani.

1987 nyarán a gödöllői BMX klub még nem hivatalosan, de megkezdte a működését. Augusztusban Galgahévízen az esti utcabál délutáni kísérőrendezvényeként a gödöllői klub tagjai tartottak bemutatót. A gödöllői csapat az Aero BMX Cross Klub nevet választotta. A klubba jelentkezni 1987. szeptember elsejétől lehetett a 6 és 15 év közötti fiataloknak. A jelentkezési lap a művelődési ház információs pultjánál volt igényelhető. A klub hivatalos megalakulásának a napját szeptember 4-ére tűzték ki. Szeptember 26-ára esőnapként 27-ére már versenyt is szerveztek azok részére, akik a klub tagjaivá váltak. Azonban a versenyt inkább szeptember 24-én szombaton délután 2-kor tartották meg. Nyilván észszerűbb volt a hétvégi időpont.  A pálya terveit szeptembertől közszemlére tették a művelődési házban. A pálya munkálatainak egy része gyorsan elkészült, az igaz, hogy nem a végleges formájában és méretben, de már elkezdték használni a létesítmény ezen részét.

1987 októberében már a gödöllői pártbizottság is jó lehetőséget látott a városban elindult BMX kezdeményezésben. Leginkább a közlekedési szabályok elsajátítását remélték a kerékpáros klubtól. 1987 karácsonyakor már a gödöllői Áfész áruház termékei közt is szerepelt néhány BMX bicikli a tv-k, a szőnyegek, ruházati termékek között.

1988-ban megtartották a második gyereknapi kupát, melynek szereplői: „A hat-hét évesek között 1 Víg Attila, 2. Nagy Viktor 8—9 évesek: l Katona József, 2. Dömsödi Zsolt 3 Besenyői Márk. 10—II évesek: 1 Péter Gábor, 2. Kercselics Imre 3. Kiss Miklós. 12 évesek: 1. Benner Zsolt, 2. Botlik Péter, 3. Mechler Zoltán. 13 évesek: 1. Mitru Norbert, 2. Benner Zsolt, 3. Puskás Ferenc. 14 évesek: 1. Botlik Balázs,- 2. Mitru Norbert, 3.- Váradi György. A divízió szuperkate- góriában 1. Bútor Róbert, 2. Mitru Norbert, 3. Benner Zsolt. Abszolút győztes: Mitru Norbert.” (Pest Megyei Hírlap 1988. június 18.)

1988-ban az augusztus 20-i, akkor Alkotmány ünnepének hívott Szent István napi ünnep egyik fontos programja is a BMX kerékpárosokhoz kapcsolódott. Reggel 10 órai kezdettel a pályán bicikliverseny és bemutató szórakoztatta a közönséget. Szeptemberben újabb versenyt rendeztek a pályán. 1988 októberében ismét versenyt tartottak, ahol a már megszokottnak mondható korosztályos versenyek mellett új kihívások elé állították a versenyzőket. Ekkor rendeztek először távugrási-, szupergyorsasági- és ügyességi versenyeket. A legeredményesebb versenyzőnek a sportfelügyelőség vándorserleget adományozott, ezt ebben az évben Mitru Norbert érdemelte ki, két első és négy második helyezésével. A népes versenyzőtáborban ekkor már megjelentek a környező települések fiataljai is. Jöttek versenyzők Veresegyházról, Aszódról, Ikladról, Mogyoródról, „Kerepestarcsáról”, Szadáról. 1989-ben az akkor már Szent István napi ünnepségnek hívott augusztus 20-i rendezvénysorozat reggel 9 órakor BMX versennyel indult.

1987-ben az első versenyek után azonnal jelentkeztek az első komoly problémák is. A pálya nem volt elkerítve, így bármikor bárki bemehetett. A probléma abból adódott, hogy főleg az esti órákban bizonyos „vandál” elemek nem a megfelelő járművekkel használták a pályát. Általában motorbiciklivel, de bizonyos esetekben személygépkocsival mentek végig a pályán, súlyos károkat okozva abban. 1988-ban a terület körüli kerítés hiánya okozta a legnagyobb problémát, így ebben az esztendőben ennek az elkészítése lett volna a legfontosabb feladat. 1988-ban a kezdeti lelkesedés már kezdett alábbhagyni. A korábban lelkes, széleskörű támogatás egyre csökkenni kezdett, helyét átvette a közöny. Ezek az okok egyre fokozódó anyagi problémákat is jelentettek a klub számára.

1991. szeptember végén rendezték az első gödöllői kerékpáros sportnap és versenyt. A sportnap fő helyszíne a gödöllői művelődési központ és annak környéke volt. A nap egyik eseménye a délelőtt 10 órakor kezdődő BMX bemutató volt, melyet ekkor már a művelődési ház parkolójában tartottak. A buszpályaudvar melletti BMX krosszpályáról már szó sem esett a tudósításban. Az a tény, hogy egy kerékpáros sportnap alkalmával rendezett bemutatót már a parkolóban tartották, arra világít rá, hogy az alsóparki pályát 1991-ben már nem használták.

Fábián Balázs
Néprajzkutató- Muzeológus
Gödöllői Városi Múzeum