A Gödöllői Városi Múzeum “Gödöllő Anno” sorozatának első része, Fábián Balázs néprajzkutató előadásában
Török Ignác szobrok Gödöllőn Török Ignác tábornok, a mártírhalált halt aradi vértanúk egyike, gödöllői születésű volt. Édesapja Nemescsói Török Ignác II. Grassalkovich Antal szolgálatában állt, kezdetben kasznár volt 1793 és 1810 között. A hivatali ranglétrán feljebb jutva később számadó végül pedig pénztárnok lett. Török Ignác elsőszülött fiúként 1795-ben látta meg
Fadrusz feszület. Takács Menyhért síremléke.
Fadrusz- feszület, Takács Menyhért síremléke. 1933-ban, 72 éves korában adta vissza lelkét Teremtőjének Dr. Takács Menyhért, a Premontrei Kanonok Rend Prépost Prelátusa, a Gödöllői Premontrei Intézet alapítója. Takács Menyhért 1861-ben született Sátoraljaújhelyen, gyermekkorát Kassán töltötte. Az elemi és a középiskolai tanulmányit is Kassán végezte. A premontrei főgimnáziumban végzett tanulmányai hatására
Vasúti áttörés Máriabesnyőn
1933 decemberében röppent föl a hír, miszerint a kereskedelemügyi minisztérium terveket készíttetett a Gödöllő és Máriabesnyő közti domb átvágására. A korábbi bevágás mélyítésére azért volt szükség, mert az 1862 és 1867 közt végzett építkezések során a vasúti pályát hosszan elkanyarították Máriabesnyőn Szárítópuszta felé. Az Aszód felől Gödöllőre tartó úton azonban
Országzászló
1933 májusában a Gödöllői Hírlap hasábjain vetette fel először az országzászló állításának az ötletét, az újság akkori főszerkesztője, Hovhannesian Eghia. Ekkor még úgy gondolták, hogy az emlékművet a Jamboree-ra el tudják készíteni, hogy a külföldi cserkészek is láthassák „A magyar nép mélységes fájdalmának égbe nyúló oszlopát”. Megalakult az Országzászló Bizottság
Szent Flórián szobor
A gödöllői Szent Flórián szobornak igen kalandos volt az életútja az elmúlt 170 évben. A ma látható szobor az eredeti, 19. században készült szobor rekonstrukciós mása. Az eredeti szobor a Mária oszlop közelében, az egykori Templom téren állt. 1823-ban készült az 1822-es nagy tűzvész emlékeként. A szobrot Grassalkovich III. Antal
Hősök szobra – I világháborús emlékmű
8 évvel az I világháború befejezését követően, 1925 tavaszán vetődött föl az ötlet, hogy emlékművet állítsanak a háborúban elesett hősök emlékére. Az anyagi forrásokat közadakozásból kívánták meg előteremteni, melynek elindítására kiváló alkalmat nyújtott május 31-én a világháborúban elesett hősök emlékére tartott megemlékezés. Hovhanessian Eghia az 1925 júniusában tartott képviselőtestületi ülésen
Gödöllő BXM történelme a Közösségek hete alkalmából
BMX pálya Gödöllőn a rendszerváltás hajnalán A BMX elnevezés a Bicycle Moto-Cross rövidítéséből alakult ki, mely a bicikli és a motor kereszteződését jelenti. Az elnevezés utal a motokrossz alapjaira épülő, 20” kerekeket használó jármű sportban betöltött szerepére. Az 1960-as években alakult ki a BMX-ezés legősibb formája, ahol olyan fiatalok versenyeztek,
Szentjakab története
Szentjakab puszta elő okleveles említése 1363-ból származik, ekkor a mogyoródi bencés apátság emberei hatalmaskodtak a váci püspökség itteni birtokán. A későbbi évszázadokban is rendszeresen feltűnik a település neve a különböző iratokban. Szentjakab első okleveles említéséből is kiderül, hogy már ekkor a váci püspökség birtokában volt és többnyire ott is maradt
Babati Tempolm- tábla, Árpád- kori falu és templom
A babati völgy mindig megfelelő feltételeket biztosított az emberi élet számára. Régészeti leletek alapján már biztosan megtelepedtek az Aranyos patak mentén emberek a bronzkorban. 1934-ben az eső a Babatról Domonyvölgy felé vezető mélyút oldalából mosott ki a késő bronzkori urnasíros kultúra temetkezésére utaló fekete cserép urnaedényt, melyekben emberi maradványok voltak.
