Fadrusz- feszület, Takács Menyhért síremléke.

1933-ban, 72 éves korában adta vissza lelkét Teremtőjének Dr. Takács Menyhért, a Premontrei Kanonok Rend Prépost Prelátusa, a Gödöllői Premontrei Intézet alapítója.

Takács Menyhért 1861-ben született Sátoraljaújhelyen, gyermekkorát Kassán töltötte. Az elemi és a középiskolai tanulmányit is Kassán végezte. A premontrei főgimnáziumban végzett tanulmányai hatására fordult a szerzetesi pálya felé. 1879-ben lépett be a Jászóvári Premontrei Rendbe. Teológiai tanulmányait Jászón végezte. A kolozsvári egyetemen szerzett latin-görög szakos tanári és doktori oklevelet. 1884-ben áldozópappá szentelték. Tanított Jászóváron és Kassán. 1898-ban a kassai főgimnázium igazgatója lett. 1900-tól haláláig, 1933-ig állt a Jászóvári Premontrei Rend élén, annak prépostjaként.

1920-ban a trianoni békediktátum után a rend határon túlra kerülő – erdélyi és felvidéki – iskolái és birtokai mind elvesztek. Az iskolákat megszűntették, a tanárokat pedig kiutasították az elcsatolt területekről. A magasan képzett paptanárok az anyaországba települtek át. Dr. Takács Menyhért jászóvári prépost próbált otthont és iskolát találni a rend számára. Végül a választás Gödöllőre esett, hogy a rend új otthona és gimnáziuma itt épüljön fel. A zárt négyszögű, belső udvaros épülettömb déli oldalán a gimnázium, nyugati oldalán a rendház, keleti oldalán az internátus, az északi szárnyban az üzemi helységek (konyha, kazánház, raktárak, mosókonyhák stb.), kaptak helyet. Az építkezés 1923 és 1928 közt zajlott.

Takács Menyhért, a Gödöllői Premontrei Intézet alapítója 1933. november 29-én hunyt el. A temetését megelőző napon a főpap koporsóját a budapesti Horánszky utcai Norbatinumból átszállították a belvárosban álló Egyetemi templomba, ahol közvetlenül a szentély előtt ravatalozták fel. A beszentelés pénteken délelőtt 10 órakor volt. A templom zsúfolásig megtelt az egyházmegyék püspökeivel, katonai hatóságok küldötteivel, közéleti előkelőségekkel és régi tanítványokkal. Engesztelő szent mise és a koporsó beszentelése után a főpásztor holttestét Gödöllőre szállították, ahol a premontrei intézet kápolnájában fölravatalozták. A temetési szertartás szombaton délelőtt 10 órakor folytatódott. Hanauer A. István megyéspüspök a premontrei kanonokrend segédletével engesztelő rekviemet tartott, majd a rend sírkertjébe – élete legnagyobb alkotása közelében – temették el a főpapot. A szertartásra az egész országból és az elcsatolt területekről is érkeztek gyászolók.

Közel 3 évvel Takács Menyhért halála után, 1936. június 11-én avatták föl fel a főpap síremlékét a premontrei temetőben. A sírhalomra egy kő keresztet állítottak, melynek korpusza Fadrusz János „Krisztus a keresztfán” című alkotásának 2 méteres bronz másolata lett.

Fadrusz János 1891-ben készítette el vizsgamunkáját, mely a megfeszített Krisztust ábrázolta. A feszület a Műcsarnokban rendezett 1892-93. évi Országos Képzőművészeti Kiállítás nagydíját elnyerte, mely a művészt egy csapásra ismerté tette. A mű alkotása közben a művész minél jobban meg kívánta vizsgálni az emberi test keresztre feszített vonásait. Eleinte egy akrobatát használt a feladat végrehajtására, de a munka nem volt zökkenőmentes. Végül a művész, más modell nem lévén, magát kötözte a keresztfára, és a saját magáról készült fényképek alapján készítette el az alkotást. A mű annyira kedvelt lett, hogy másolatai az ország különböző részeibe kerültek: többek közt Budapestre, Pozsonyba, Székesfehérvárra, Szegedre és Gödöllőre is. Ezek mellett az 1903-ban elhunyt szobrász Kerepesi temetőben lévő sírjára is a feszület bronz másolata került.

A premontrei rend, a főpap emlékét méltó módon akarta megörökíteni. Így vetődött fel az a gondolat, hogy Fadrusz János híres művének másolata kerüljön Takács Menyhért sírjára. A premontreiek engedélyt kértek és kaptak a művész özvegyétől a terv megvalósítására. Az emlékmű felállításában Vitai Béla és Ohmann Béla szobrászművész is nagy szerepet játszott. A rendi temetőben a prelátus síremlékének felállítása mellett, a rend másik két tagjának sírkövét is felavatták. 1936. június 11- én a felszentelési ünnepség délután 5 órakor kezdődött. Az alkalomra nemcsak a rendtagok és az intézmény növendékei gyűltek össze. Mellettük, az öregdiákok szövetsége és a családtagok is részt vettek a felavatáson. A megemlékezők teljesen megtöltötték a Fácánsori kis temetőt. Miután az intézet növendékei zászló alatt felvonultak, megkezdődött a síremlékek felszentelése, melyet dr. Kovács Lajos vikárus végzett el. Utána Strache Gusztáv budapesti királyi főügyész méltatta Takács Menyhért érdemeit. Ezt követően az intézet énekkara az alkalomhoz illő darabokat adott elő, majd pedig a jelenlévők megkoszorúzták a síremlékeket. A rend másik két elhunyt tagjának dr. Lacsny Incének és Halmos Viktornak a sírjára, egyházi jellegű, de egyszerűen faragott síremlék került.

Takács Menyhért halálának tizedik évfordulója alkalmából, a premontrei rend úgy határozott, hogy a Gödöllőn, csak ideiglenesen eltemetett főpapot a visszacsatolt felvidéki területen lévő Jászóváron, a premontreiek egyik legrégebben alapított rendházában, helyezik örök nyugalomra. A prelátust exhumálták és 1943. december 1- jén szerdán 10 órakor a Gödöllői Premontrei Gimnázium előcsarnokában nagyszabású ünnepség és gyászmise keretében beszentelték. A szertartást Gerinczy Pál prépost – prelátus végezte. Az ünnepség végeztével a koporsót elindították utolsó útjára, melynek első állomása Kassa volt, ahol december 2-án a premontrei templomban folytattak le ünnepi szertartásokat. Másnap december 3-án pénteken ért a halottas menet Jászóvárra, ahol a földi maradványokat a székesegyházban ravatalozták föl. A gyászmise után a főpapot a székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Hamvai abban a földben pihennek, ahonnan menekülni kényszerült és ahová életében már nem térhetett vissza.

Fábián Balázs
Néprajkutató/ Muzeológus
Gödöllői Városi Múzeum