A gödöllői uradalom földesura 1809-ben Grassalkovich III. Antal volt. Birtokáról térképek készültek ebben az esztendőben, amiket feltehetően Benyovszky Imre hercegi uradalmi mérnök, földmérő rajzolt. Ezekből

Az „Üzenet a múltból” sorozatunkat azért hoztuk létre, hogy a papíralapú műtárgyainkra, azaz a múlt írásos dokumentumaira felhívjuk a figyelmet. A képeslapok és fotók bizonyítják,

Tisztelt Megemlékezők! Kedves gödöllőiek! Városunk mindig büszke volt az 1848/49. évi forradalom és szabadságharchoz való kötődésére. 15 esztendeje rendezték meg az első fáklyás felvonulást a

A gödöllői művésztelep jeles alapító tagjáról, Nagy Sándorról és feleségéről Kriesch Lauráról sok minden eszünkbe juthat művészetük és életvitelük kapcsán. A világ legelterjedtebb ifjúságnevelő mozgalma,

Beleházi Bartal János jogász gyakornokot 1843. június 15-i dátummal Lónyai János zárgondnok alügyvédnek nevezte ki özvegy Grassalkovich hercegné gödöllői-hatvani uradalmába. A jó fizetéssel járó biztos

Máriabesnyőről, a templomról és közvetlen környezetéről többféle képeslapot lehetett vásárolni a két világháború közötti időszakban, mivel a híres kegyhely a Gödöllőn nyaralók és az oda

Grassalkovich I. Antal 1762-ben kapta meg Mária Teréziától a pallosjogot, azaz a tejhatalmú földesúri bíráskodás jogát a birtokain élő jobbágyok és az ott elfogott bűnözők